Vitakör

Mi az a Vitakör?

A Vitakör eredete 2024 októberéig nyúlik vissza, amikor a IX. kerületi Kutyapárt lelkes passzivistáinak egy unatkozó csoportja a heti összejöveteleit próbálta izgalmasabbá, tartalmasabbá tenni. Az ötlet az volt, hogy a beszélgetéseik szervezett keretek között, egy közérdeklődésre számot tartó erkölcsi, morális kérdéseket felvető témát járjanak körbe. Magyarul: vitázzanak egy jót. Azóta ez az esemény a IX. kerületi csoport talán legsikeresebb programsorozatává nőtte ki magát, amit azóta több másik kerületben is igyekeztek passzivistasejtek meggyökereztetni. 

A Vitakör – felismerve népszerűségéből fakadó felelősségét  –  további célként tűzte ki (az unaloműzésen túl) a moderált vitakultúra meghonosítását és mindenki számára elérhetővé tételét. A célja ennek a doksinak is tulajdonképpen ez. Ez a leirat azért készült el, hogy a IX. kerületben kipróbált és bejáratott „know-how”-at és „best practice”-eket közkinccsé téve mindenki felhasználhassa azokat és létrehozhassa a saját környezete Vitakörét.

 

A Vitakör hozzávalói

Első lépés az időpont és a hely megtalálása. Helynek kocsma vagy egy szabadtéri park idális választás lehet, a lényeg az, hogy  egymást jól lássátok és halljátok, ha pedig egy-két sört is meg tudtok inni vitázás közben az külön előny. Időpontnál érdemes arra törekedni, hogy kellő időben tájékozódni tudjon mindenki az eseményről.

A következő hozzávaló egy kellemes vitázáshoz maga a vitatéma. Ennek a hozatalát minden esetben egy lelkes önkéntes vállalja magára. Bárki felvethet témát a vitakörre, aki úgy gondolja hogy a megvitatandó topikja érdemel annyit, hogy több embert is bevonjon a kibeszélésébe. Szóval tényleg bárki. Akár Te is, aki ezt olvasod! Pár szempontot azért érdemes betartani annak érdekében, hogy eredményes és tartalmas vita legyen az összejövetel kimenetele:

• A megvitatandó kérdést érdemes úgy feltenni, hogy egzakt választ lehessen rá adni. Az igen/nem, támogatom/nem támogatom, „A”/”B” lehetőségek megkönnyítik azt, hogy oldalakat foglaljunk és érvelni tudjunk az igazunk mellett.
• Törekedjünk arra, hogy valamilyen aktualitása legyen a vita témájának. Nem érdemes olyan többszáz éves történelmi eseményekbe belebonyolódni amiknek a tanulsága nehezen köthető a mai közélethez.
• Legyen a bevezetőben tárgyalt morális, erkölcsi közérdekű kitételnek megfelelő a téma. Biztos van olyan platform ahol meg lehet tárgyalni, hogy a diós vagy a mákos bejgli a jobb, de ne ez legyen az.
• A téma kidolgozása során a vitatémát biztosító önkéntesnek érdemes pro és kontra érveket is gyűjtenie. Egy-egy bedobott érv segítségével tudja felpezsdíteni a vita menetét a témaadó, illetve képes eddig fel nem tárt aspektusait bemutatni a körüljárandó tárgynak, ami segíthet a résztvevőknek a mélyebb megértésben. Mindebből következik, hogy aki a témát szolgáltatja, ő általában pártatlan marad a vita folyamán, igyekszik nem részrehajló lenni.

Ha esetleg több ember is jelentkezik témával és nem sikerül alternatív dátumot egyeztetni, úgy arra is van lehetőség, hogy a vita kezdetekor az emberek megszavazzák melyiket taláják érdekesebbnek, melyikről szeretnének értekezni. Érdekességként, a teljesség igénye nélkül itt láthatóak korábbi vitatémáink:

• Legyen-e legális az aktív eutanázia? / Etikus-e az aktív eutanázia
• Szükség van-e nemi kvótákra a döntéshozatalban?
• A kitörés túra a jelen formájában legitim és elfogadható! (Igen/Nem)
• Szállítsák-e le a választási korhatárt 16 évre?
• Vezessék-e vissza a sorkatonai szolgálatot?
• Van-e értelme tüntetni?
• Be kell-e államilag avatkozni a „wage gap” jelenségbe?

Ezután már csak vitázni hajlandó emberek kellenek. Előnyben vannak azok, akik stabil, hétről hétre összejáró közösséggel rendelkeznek. Minimum létszám két (azaz kettő) ember, felső határ pedig nincs. A vitán bárki résztvehet nem csak passzivisták és politikusok. Minden érdeklődő előtt nyitva áll a Vitakör: barátok, családtagok vagy a kíváncsi emberek a szomszéd asztalnál. Fontos, hogy ezek a viták nem szakmai viták, szinte kizárólag laikus emberek a résztvevők.

 

A vita menete

Mielőtt elkezdődne a vita, az előtt érdemes egy moderátort választania a társaságnak. Ez az ember lehet az is aki a témát hozta de lehet egy másik résztvevő is. A moderátor feladata, hogy figyelje a vita menetét és a megjegyezze a felszólalók sorrendjét. A moderátor részese lehet a vitának de fontos, hogy ne járjon el önkényesen (pl.: ne helyezze magát más felszólalók elé ha hozzá szeretne szólni a vitához). Moderátor természetesen bárki lehet.

Miután minden adott és mindenki elfoglalta a helyét elkezdődik a tényleges része az eseménynek:

1. A témahozó ismerteti a tételmondatot. Ez után kifejti a kérdést és ismerteti a téma történelmi hátterét, aktuálitását, definiálja a kérdéses fogalmakat és még amire szükség van. Van ami részletesebb magyarázatot igényel és van ami nem. A vitatéma előre nem szokott megnevezésre kerülni, mindenki számára ott derül ki, hogy miről fog szólni az esemény. Ezzel azt igyekszünk elkerülni, hogy a résztvevőknek előismeretei legyenek, prekoncepciókat alakítson ki.
2. A téma ismertetése után, de még az érdemi vitatkozás előtt történik egy szavazás. Itt feltartják azok a kezüket, akik például támogatják a tételmondatot és utána azok akik ellenzik. Ez a lépés jó alap lehet az induláshoz. Érdemes azok közül kezdenie valakinek az érvelést akik kissebbségben vannak. Ezzel együtt képet kaphatunk arról mennyire is megosztó az adott táma.
3. Elkezdődik a vita. Fontos, hogy hozzászólni kézfeltartással lehet a vitához, nem pedig bekiabálásos módszerrel. A hozzászólások sorrendje a kézfeltartás időrendisége alapján történik. A sorrend megalkotása (ha esetleg egyszerre többen teszik fel a kezüket) és észben tartása a moderátor feladata. Nagy létszámnál érdemes lehet papíron vezetni, hogy ki ki után jön. Ezt leszámítva a vita menete kötetlen. Nem mérünk időt, nincs felszólalási limit stb. Amennyiben nagyon eltérne a beszélgetés a tételmondattól, úgy a moderátornak joga van visszaterelni azt a megfelelő mederbe. A vita akkor ér véget amikor a téma kimerül, esetleg az emberek elfáradtak. Ez tapasztalatok alapján nagyjából másfél óra (pluszminusz fél óra).
4. Miután mindenki elmondta az utolsó gondolatát a témahozó lezárja a vitát még egy szavazás történik ugyanúgy, mint az elején. Megnézzük ki változtatott a véleményén, kit sikerült a másik félnek a saját igazáról meggyőznie. Mindennek a végén számot vetünk, sikert aratunk és reméljük, hogy mindenki jól érezte magát.

A vita során nincsenek vesztesek, csak győztesek. Mindenki győztes, aki úgy érzi, hogy több lett mint amennyivel jött, még akkor is ha a véleményével nem a többséget képviselte.

Ez az útmutató természetesen nem egy kőbe vésett szabályzat, pusztán egy már működő rendszer leirata. Mindenki annyit tart meg ebből amennyit jónak lát, úgy módosítja a szabályokat, hogy az az ő közösségének a legjobb legyen. A lényeg a szellemiség és a küldetés, nem a dogmatikus utánzás.

Vitára fel!